Rituális tánc

Tombol a gyűlölet Hígfődön és társult gyarmatain. Már napi szinten teszik tanúbizonyságát tehetetlenségüknek, újra és újra pörgetve ugyanazt a lejárt lemezt, egyre mélyebbre és mélyebbre süllyedve saját piszkukba. Zsivalyognak, visítanak, fröcsögnek, köpködnek és átkozódnak. Primitív vadak rituális táncát láthatjuk, akik körbe-körbe szaladgálnak a tűz körül, a legyőzni vágyott vadak nevét rikoltozva, abban reménykedve, hogy elnyerhetik annak erejét. Csak a helyzet némileg fordított, Hígfőd vademberei saját negatív tulajdonságaikat akarják átruházni a rettegett vadakra.

A nagy ugrabugrálásban a levegő persze egyre fogy, a világ megfordul velük, mígnem aléltan a földre rogynak. A bátorság már elszállt, immár a harci rikoltozást is más szájába adják. Ugyan, honnan álmodta volna össze szegény Era azt az "információhalmazt", amit megpróbált cikké varázsolni? Bizony, ezt a letűnő öreg helyébe emelkedő alvezér már nem merte saját kezűleg jegyezni, mert röhejes lett volna a tükör - és időben intést kapott, hogy bizonyos határokra figyeljen, mert könnyen lehet belőle elvált ember!

A Jövőnk adminjának, kinek feltételezett nevét újra és újra bedobják (visszataszító módon igyekezve a hatóságokat ráuszítani a megnevezettekre), gusztustalan lejáratási kísérlete azért csak alulmúlja azt, aminél mindig azt hisszük, nincs lejjebb. De már semmin nem lepődünk meg. (Legfeljebb azon, hogy általunk igazaknak vélt emberek törik a saját gerincüket, a nevüket adva a primitív rituáléhoz.) Azt is tudjuk, hogy újabb bajtársunk fog sorra kerülni, elvált nővel való együttélés "vádjával". Persze az előző produkcióból megismert ferdítésekkel tálalva. Rajta hát, nagyjából ez lesz az utolsó muníció! És már úgyis mindegy, mert azt a határt itt átléptétek ifj. Győrkös Era írásával, amit válasz nélkül lehetne hagyni. Pistike, kezd el Marcsinak adagolni, hogy amik a közeljövőben napvilágot fognak látni, azok mind a démonoktól jönnek, és te hó tiszta ártatlanság vagy! (Tőle - és a gyerekektől - pedig mi kérünk elnézést, őszintén! De sok választásunk már nem maradt, mindennek megvan a határa!)

Gyakorlatilag egy szót sem kellene írnunk, csak tudatosítani, hogy az Erával leíratott produktum nem más, mint egy görbe tükör. Csak néhány pontot fussunk át - mert több energiát nem érdemel, magyarázkodni pedig majd másnak kell.

Lássuk:

- Ideggyengeség: Hígfőd hűbérései ugyan kérdezzék már meg, egész pontosan ki töltött több alkalommal hónapokat szanatóriumban, pontosan ideggyengeség diagnózisával? Nem szégyen, ha beteg, akkor beteg! De a hülye legalább ne hülyézzen!

- Sikkasztás: Azon túl, hogy a portál fennmaradását annak adminja sokszor saját zsebből biztosította, nem árt tudni, hogy a számlára befolyt összes támogatás összege az évek alatt nem volt annyi, mint a saját bűneit rituálisan másokra ordító hősünk (aki a mai napig százezrekkel tartozik a csoportoknak - vagy az összes, 10-15 évet szolgált MNA-csoport hazudik) egyhavi apanázsa!

- Magánélet: Ajajajj! - De jó lett volna hallgatni! Viszonylag köztudott tény, hogy hősünk a várandós felesége mellett kefélt félre. Azt már kevesebben tudják, hogy bajtársai párjait sem tekintette tabunak. Mivel az öreg Győrkös, és a (szent) Istvánt védő elméleti (ám az igazság gyakorlati felismerésében megbukó) vallási ember szerint két tanú vallomása szükséges, hogy megálljon a vád (bár az anyagi vád esetén a tucatnyi vezető vallomása is le volt söpörve), ezért ezt jegyzőkönyvekkel fogjuk bizonyítani. A teljes anyag összeállítása időbe fog telni, egy szép szőke lány után például Angliába kell menni. Mi kérünk elnézést! De azt hiszem, az anyagi szennyes kimosása után (aminek a mozgalom volt az ára) megint lesz mit magyarázni apucinak!

- Okkultizmus: A felhánytorgatott téma valóságtartalma máshol ismertetve lesz. Addig viszont két gyűlölet-rituálé között nem ártana megkérdezni a törzsi vezetőket, miért nevezte az öreg a szóban forgó látót Fehér Asszonynak, akihez el kell menni a vezetőknek? Miért jött ki tőle sírva és összeomolva az idegerős alvezér, és miért hordta a tőle kapott rózsafüzért? Továbbá, számoljunk már el végre azzal, hogy a mantrázott 2012-es dátumot egy jóstól kapta az öreg! Méghozzá magabiztosan február végét jelentve ki a vezetőknek! Hahó! 2013 van!

Száz szónak is egy a vége: hallgattál volna, nem lennél szarban! A segédmunkások pedig, ha nem adják a nevüket a mindent (majdnem mindent, mert hamarosan ki fog derülni, hogy már ennél is mélyebbre süllyedtek) alulmúló fröcsögéshez, egyszer még kiegyenesíthették volna hajlott gerincüket, ami azonban most eltörött. Mert aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul! És főleg ne köpködjék azokat, akik őszinte barátként tekintettek rájuk!

Azt pedig, hogy valaki - számára cseppet sem vágyott - külföldi munkát vállal (mellesleg igazmondó szent Istvánnal egyeztetve, sőt az ő kifejezett szorgalmazásával!), azért, hogy eltarthassa a családját, úgy tálalni, hogy "faképnél hagyta" a családot... Sikerült alulmúlni a legutolsó bulvársajtó módszereit is, szégyent hozva a Szabad Riport nevére! A hivatásuknak tekintett oknyomozásról már nem is beszélve, mert ezidáig elfelejtették megkérdezni a másik felet... Ezzel ki is faragták az oldal fejfáját, mely teljesen hitelét vesztette. R.I.P.!

Ahhoz képest, hogy lépten-nyomon hangoztatta a törzsvezetés, hogy "betartja a politika írott és íratlan játékszabályait", és az idézett cikkben is volt bőr a képen leírni, hogy "nem kenyerünk mások szennyesének teregetése", sikerült jó mélyre süllyedni a bőnyi ganéjban! Gratulálunk! Így tovább, lassan csak belefulladtok!

Semmi baj, ha ti úgy... A segédmunkások (kezdetnek 3-4 ember) személyazonossága érdemi ellenvetés híján négy nap múlva nyilvánosságra kerül, Pistike esetleg válóper elé néz, az öreget meg felőrlik a körülmények. A Szabad Riportot illetőleg a rovatuk eltűnik a megújuló Jövőnkről (nem azért, mert ezt óhajtották, hanem mert méltatlanok rá). Számukra mást nem tartogatunk, mert nekik a legnagyobb büntetés lesz, mikor rájönnek, hogy tévedtek.

Vademberek! Hiányzott ez nektek?

Hera