Szabad Riport a Hígfődön

Villámgyorsan helyesbítenünk kell! Tegnapi írásunkban úgy tűnik, tévedtünk, mikor azt sejtettük, hogy a Szabad Riport írásai nem ütik meg a mércét Hígfődön. Írásunk után nem sokkal ugyanis felkerült az első önálló cikk tőlük a bt. oldalára! (Persze összefüggés nyilván nincs, ez csak a véletlen műve lehet!) Eddig csupán a "szakadárokat" árulózó írások és az érdi akció tudósítása került fel tőlük, plusz egy cikk annak ürügyén, hogy az aláírással tudassák, hogy akit csak elérnek, taggá avatnak. Csak az írásaik nem kellettek eddig...

Nyilván meg van ez magyarázva. Mert milyen jó, hogy két honlap van, ezért "nem kell" átvenni a cikkeket! Persze nem azért, mert nem tartanak igényt az írásaikra. Áh, dehogy! De a torzsalkodást támogató írások azért kellenek, azoknak mindenhol szerepelnie kell!

A lényeg, hogy most az áttörés megtörtént! Ráadásul egy olyan cikkel, ami az öregnek annyira nemigen jön be. (De ő már úgyis kifelé szorítják a saját sajtójából.) Talán még emlékszik a Szabad Riport munkatársa, hogy az öreg Győrkös nem éppen népbarát írásait épp az egyik elvetemült "szakadár" mosta tisztára előtte - ironikusan pontosan azokban a napokban (augusztus 28-29.), amikor meglódultak a Győrkös bukásához vezető események.

Akkor még (majdnem) mindenki tisztelte a másikat. Ha valami nem volt tiszta, kérdeztünk, és nem árulóztunk tájékozódás nélkül. Akkor még az ember számított. Egyén volt a közösségben, és nem darab a "tömegben". Publicista és harcostárs - nem valaki, akire jelvényt lehet akasztani, összeszámolni a kiskamaszokkal, sose látott odacsöppentekkel, a szolgálatok küldötteivel, és kanyarintani egy számot: ennyi darabbal többen vagyunk!

Hera