Györkös is demokrata lett

A Györkös-klub csekély számú rajongója alig ocsúdott fel a Becsület napi meglepetésből (na, nem amiatt, hogy a „szakadárok” – akik láthatóan mégsem másodhegedűsként vették ki részüket – a Budai Várban ünnepeltek több mint ezer fő részvételével, hanem hogy a 15 fős megemlékezésüket nagyszerű vezérük becsületesen felhazudta 60 főre), máris jön az újabb meglepetés!

A hígfőd épületes írásából ugyanis, félre dobva az elmúlt évek minden ellenkező tartalmú megnyilvánulását (sőt fixa ideáját), az derül ki, hogy a szavazás mégsem olyan ördögtől való. Sőt, el kell menni szavazni! Sőt, a Jobbikra! (Lám-lám, a Munkáspárt is kiesett a kegyből, nem táncoltak füttyszóra! Vesztettek húsz szavazót…)

Az okfejtés pedig (nofene!): a választás után jön a nagy a mifene! Pista bá, már megint? Nem volt elég 2012?!

Azon kevesek számára, akiknek köreikből van képük emlékezni, és megjegyezni, hogy nemrég még nagyon ellentétes volt a lózung, a szánalmas magyarázkodás: „Hát ez csak azoknak szól, akik szavazni akarnak…”

Aha! Eleddig: aki szavazni megy, az hülye, kretén és rohadék! Aki a Jobbikra szavaz (bárhogy is próbálja most a megroggyant vezér és vásott kölke tagadni a hasonló kijelentéseket), az meg egyenesen hazaáruló! (Tessék csak visszalapozgatni a Jövőnk.info régebbi anyagait, mint kordokumentum, minden fent maradt!)

Az egyetlen kérdés, hogy a nagy (unoka)testvér adta ki ezt az ukázt, vagy már ennyi a mész az ereken?

Esküszegés, hazudozás, spicliskedés – avagy miből lesz a büdösbogár?

Csak hogy szó ne érje a ház elejét és kifinomult modorunkat, először is elnézést kérünk, hogy megkésve szervírozzuk az újabb picsán rúgást… De bevalljuk töredelmesen, egyrészt nem vagyunk naprakészek hígfőd történéseiből. Másrészt pedig, a megszólított bajtársak egyszerűen válaszra sem hajlandóak méltatni a legutóbbi agymenést.

A mozgalom menesztett vezetője, az esküszegését firtató felvetést megkerülve igyekszik elmismásolni a kérdést. „De hát az akkor volt…” „…de hát Ti is…” Közben pedig – mondhatni már, rá jellemző módon – csípőből hazudik, (vélt) neveket tereget, és olyan, roppant magas kulturáltságra és kifinomult modorra utaló kifejezésekkel igyekszik velőssé tenni – egyébként üres és híg – mondanivalóját, mint „borsodi fenegyerekek”. (A borsodi fenegyerekekről annyit, hogy míg a fene nagy lendülettel dübörgő – és vörösödő – Györkös-klub nagy erőlködve öt csoportot tudott felsorolni maga körül országosan (!), addig az Arcvonal – amiből az öreget kiakolbólintották – csak Borsodban hét csoporttal rendelkezik, nem számolva az alakulóban lévő ózdi csapatot.)

Először is, tegyük helyre a csúsztatást, amivel az öreg a saját esküszegését, az MNA eredeti szellemiségétől való elfordulását igyekszik relativizálni. Az állítás: „Ti is (1) paktálni akartatok a kommunistákkal, (2) de nem jött össze, (3) nem nyertetek bebocsájtást, mer’ (4) mi vagyunk csak tárgyalópartnerek”.

Na, szedjük szét az öreget! Pontról pontra.

(1) Amikor annak idején az MNA – még épelméjűnek vélt – vezetőjénél elkezdődött ez a kommunista mizéria, még senki nem sejtette, hogy ez idáig fog fajulni. Csupán akkor vált nyilvánvalóvá, mikor a szilvásváradi konferenciát (melynek célja az új nemzeti politikai erő életre hívása lett volna), annak kapujában, erre a célra akarta beáldozni. Ekkor mondtak a szervező borsodiak először, de annál határozottabban nemet.

Az eredeti retorika szerint a kommunisták irányába kifejtett behatás és propaganda célja az volt, hogy a hagyományos, és a napi politika szintjén elavultnak tekinthető baloldal-jobboldal alapú társadalmi megosztást áthúzzuk, és új, erkölcsi alapokra helyezzük a küzdelmet. Az erkölcsi alapokra helyezkedés viszont, tekintve a kommunisták materializmusát, szemben a mi idealizmusunkkal, nem tőlünk követelt volna igazodást… Szó sem volt a történelem (bár az öreg vonatkozó írásai egyre nehezebben voltak magyarázhatóak), pláne a Becsület Napja szellemiségének átírásáról, a szemben álló hadviselők (mondjuk ki, írjuk le: a keresztény Európát védő keresztesek és az istentagadó, Európát végigerőszakoló leállatiasodott vörösök) egyenrangúsításáról. Ahogy „bolsevik kiválóságokról”, és vörös sólyomról sem. (Akkor még az öreg László Andrást olvasott – meglepően sok, és meglepően hasonló eszmei és retorikai elemre ismertünk rá utóbb dr. László András professzor úr írásait tanulmányozva, korábbi keltezéssel – nem Marxot.)

Tanulság: Sem politikai aktivistáink, sem a mozgalom egésze nem akart paktálni a kommunistákkal.

Végszó: Györkös hazudik!

(2) Ezért az öreg – akkor mint Vezér – törekvéseit értelemszerűen támogatta, utasításait végre hajtotta a mozgalom. Sőt, a ma mindennek lehordott politikai aktivisták jóval többet is tettek – az öreg teszetoszaságát ismerve e nélkül álmodozás szinten maradt volna az egész (ahogy aztán hamar oda is süllyedt vissza). Az Arcvonal nevét és nézeteit hamarosan általánosan ismertté tették az internetes kommunista fórumokon, hovatovább a legismertebb és legnépszerűbb oldalukon rendre megjelentek általuk álnéven írt cikkek, sőt a Jövőnk.info-ról is kerültek átvételre anyagok. Mindezt a saját szellemiségünk megtagadása, balra hajlás nélkül. Egyes vájt fülű bolsevisták félre is verték időnként a harangot: „oké, oké, szocialista a retorika, de nemzeti! Ezek kőkeményen nemzetiszocialisták!” (Egyébként az öreg, aki korábban szinte tiltotta a fórumozást, később maga is megdöbbentő lelkesedéssel vetette bele magát a komcsikkal való virtuális trécsbe.)

Menjünk tovább! Mert az internet világán túllépő, élő kapcsolat sem az öreg vagy fia szorgos munkájának gyümölcse volt. Bár külsős köreinken (Szabad Riport) keresztül volt kapcsolat, azonban a közvetlen kapcsolatfelvételig (az elméleten soha túl nem mutató impotenciából adódóan) az öregnek eszébe sem jutott eljutni. Ezt szintén az utólag minden semmirekellőnek lehordott politikai aktivisták tették meg, méghozzá nem is akármilyen szinten. Megjegyzendő azért, hogy az első találkozó után a beszélgetőpartner a következő konzekvenciát vonta le: „Teljesen jó, amiről beszéltek, de a találó kifejezés nem a nemzeti kommunizmus, hanem – eltekintve a történelmi vonatkozásoktól – nemzeti szocializmus (!)”.

Ilyen előzmények után kapott meghívót küldöttük a szilvásváradi konferenciára. Vendégként, a nyílt programokra. Maga is így kérte, nem hivatalosan megjelenve. Ennek ellenére az öreg a konferencia előzetesen kitűzött, és mindenkivel egyeztetett és mindenki által várt célját áthúzva, be akarta erőltetni a kommunistákat az új szervezet alakuló megbeszélésére, sőt őket akarta központba helyezni. „Az összes többi szervezet nem számít!” Ha pedig a kommunisták sem táncolnak úgy, ahogy ő fütyül, „akkor azok is idióták”. Már pedig nem táncoltak volna, ahogy utóbb sem tették. De az új politikai szervezet életre hívását várók sem repestek volna az örömtől. (Tragikomikus epizód, hogy az egyik szerveződés vezetője, mikor állt a bál a konferencia körül, pontosan a kommunista részvétel miatt határolódott el – tőlünk! Címerük pedig a mai napig ott díszeleg a konferenciát balról elszabotáló családi bt. oldalán…)

Tanulság: Ha nem is paktálás, de összejött. Hovatovább ennek köszönhetitek, hogy egyáltalán veletek is szóba álltak, mert a később erősen lezsugorodott klub aligha lett volna tárgyalópartner!

Végszó: Györkös hazudik!

(3) A Munkáspárt vezetőségi tagjának kilakoltatása elleni tüntetésen, ahogy arról annak idején be is számolt a Jövőnk.info, valóban megjelent a Magyar Remény két aktivistája. Pontosabban három. Már csak azért is, mert a harmadik aktivista, a Magyar Remény Közösség alapító tagja, Dabasi Tamás volt a tiltakozó akció tulajdonképpeni központja. Hovatovább a kilakoltatás megakadályozása pontosan Tamás és munkatársainak köszönhető, a többi már csak körítés volt. Erről persze diszkréten hallgat a hazugsággyár!

Ezután persze az sem meglepő, hogy a mániákus hazudozók állításaival ellentétben az MRK küldöttsége a rendezvény után tiszteletét tette Kovács István házában. A kapuban tipródó Györkös-klub előtt. Mivel befelé, kifelé találkoztak, ez aligha kerülhette el a figyelmüket. F. Andrissal pedig a lakásból kilépve találkoztak szembe, váltottak is néhány szót. (Barátságosan, akkor szemtől szembe valahogy elfelejtette, hogy bajtársaink mindenféle rohadék árulók…)

Az illetékessel egyébként a további tárgyalást nem erőltettük, tekintve, hogy a bt. ország-világ előtt erősen más ízt adott ennek a vonalnak. A Györkös-klub elbírálását pedig józan ítélőképességére bíztuk.

Tanulság: Szemrebbenés nélkül leírni olyat, amiről tudnivaló, hogy nem igaz?!

Végszó: Györkös hazudik!

(4) Nos, hogy ti mennyire vagytok tárgyalópartnerek, azt nagyszerűen megmutatta az eltelt idő! Az aktivistáink által kezdeményezett kapcsolattal semmit nem tudtatok kezdeni! Egy alkalommal sikerült a vörös zászló alá sorakozva hülyét csinálni magatokból. A kapcsolat azóta láthatóan elhalt. (Sejthetőn a jól megszokott pökhendiségnek köszönhetően.) A tervezett „hazafias” szövetségből nem lett semmi. De még az alternatívaként elgondolt saját kommunista pártot (!) sem sikerült összehozni. Mert impotensek vagytok! (Na, nem az a pár fős kis csapat, akik – pont úgy, mint korábban mi – lelkesen a kezük alá dogoznak, ötletelnek. Ők majd megszokják, hogy amit nem ők csinálnak elejétől a végéig – magukban! – az nincs. Ha pedig végigcsinálják, akkor a végén húzza át a családi bt.) Az összes politikai „siker” egy kommunista honlap, amit annyira sem megy kézben tartani, hogy a Becsület Napját és az azt megünneplőket ne szólják le, igazi bolsevista szájízzel. Gratulálunk!

Tanulság: Nem vagytok ti tárgyalópartnerek sehol, senkinek!

Végszó: Ki az a Györkös…?

Négy állítás, négy hazugság. Jó jellemrajz. És ezután mi jön? „Az áruló esküszegők, meg a szekta…” Előbbi azon túl, hogy lejárt lemez, igencsak megkérdőjelezhető „érv”, annak tekintetében, hogy az eredeti szellemiségtől bizonyítottan nem mi tértünk el. Utóbbi témában pedig már a hazugság minden lehetséges határát átlépte az öregúr. (Megjegyzendő, hogy vonatkozó legutóbbi épületes írásával szemben, ami szerint itt mindenki szektás, és transzba esve csókolgatja egy jósnő ruháját, az egész vezetőségből két ember járt a szóban forgó hölgynél, egyik kritikus nézőpontja okán, melyet meg is őrzött. A végszó a szokásos…)

Pár szót kell még szólnunk a klub szenvedő állományához.

Fiúk!

Egyszer már felvetettük, de vagy Ti nem tudtátok kellően szívhez szólóan továbbítani vezéreteknek, hogy nem akartok feltétlenül bíróságra járkálni, ha rosszra fordulna a világ, vagy az olyan sügér, hogy nem képes szem előtt tartani a „sajátjai” érdekeit sem. (Azon, hogy benne sem becsület, sem minimális etika, de még betyárbecsület sincs, nem csodálkozunk. Bolsevikéknél nem dívik.)

Ezen a térfélen már folynak bírósági perek. Az öreg által kidobált (vélt) neveket tartalmazó írások pedig a bíróság asztalán vannak a bizonyítékok között. Mivel kikerültünk a Györkösék legfelsőbb politikai körökhöz kötődő családi kapcsolatai (!) által nyújtott védőernyő alól, meg sem fogunk lepődni az újabb és újabb eljárásokon. (A szóban forgó családi kapcsolatokra tett célzásokat illetően, melegen ajánljuk nem vergődni és nem tiltakozni! Eddig kizárólag azért nem hoztuk ezt nyilvánosságra, mert nem politikai érdekünk ártani vele a másik érintett félnek. De ne adjisten, egyszer bal lábbal kelünk, pláne ilyen teregetős firkálmányok után, aztán lehet majd magyarázkodni!) Esetleg Ti is be akartok szállni?

Bár egyszer már kérdeztük (páran azért el is szégyellték magukat), de ismételten: mit gondoltok, nekünk meddig tartani kiteregetni a Ti neveiteket? A szerkesztőkét, a politikai aktivistákét, azét a pár csoportvezetőét? Persze nagyon jól tudjátok, hogy mi ezt az életben nem fogjuk megtenni. Sőt, szabadságunk árán is fedeznénk benneteket. Nem azért, mert annyira értékeljük, hogy hazugságokhoz asszisztáltok (több esetben tudván tudva!). Egyszerűen becsületből. Ha esetleg a vörös képtelenség és hazugságok ködfüggönyén keresztül rémlik még valamelyikőtöknek ez az erény, hassatok már oda a vén büdösbogárra, hogy fogja be a pofáját! (Mivel Györkös személye a ’90-es évektől ismert, és ma is havonta kétszer világgá kiáltja, hogy ő az MNA, ezért nevesítése evidens – ellentétben az általa folytatólagosan elkövetett teregetéssel.)

Végül pedig részvétünket fejezzük ki a klub jobb sorsra érdemes, lelkes állományának! Munkátokat figyelemmel kísérjük, elismerjük, de nem irigyeljük! Meghasonlás lehet meggyőződésbeli munkát végezni úgy, hogy közben rendre hazugságukba és ellentmondásokba ütköztök! Szívetek joga, nem ítélkezünk rajtatok. Mindenesetre, ha 2012 őszén a mozgalom vezetése úgy nyeli be az igazságtalanságot, hazugságokat és elhajlást, ahogy azt Ti teszitek, akkor a jelvényünk (amit nálatok lassan kilóra adnak) valóban csak wc-papír csomagolást érdemelt volna. Nem így lett. Mert esküt tettünk, az igazság szellemiségére. Amitől bizony nem mi tértünk el!

Egy idevágó történet a világháború idejéből. Bizony, az SS-ről, mert nekünk a legutóbbi időkből továbbra is a nemzetiszocialista hősök maradnak a történelmi példaképeink. A sárba fulladt „Tavaszi Ébredés” hadművelet után Hitler dühében árulásnak minősítette a kudarcot, és azt az utasítást adta, hogy fosszák meg a katonákat az elitcsapatok nevét viselő karszalagoktól. A tisztek megtagadták a parancsot. A karszalagok maradtak, Joachim Peiper SS-Standartenführer viszont alakulatának kitüntetéseit egy éjjeliedénybe (!) összegyűjtve küldte vissza Hitlernek. A bilit a Götz von Berlichingen hadosztály karszalagjával kötötték át. Az üzenet egyértelmű volt, közismert lévén a történet: Götz von Berlichingen lovag azt mondta ugyanis egyszer a bambergi püspöknek: „Nyald ki a seggem!”

Nyugodtan magára veheti, akinek inge! Így, mellébeszélés, finomkodás, virágnyelv nélkül! Mert ez nem egy leánynevelő intézet. A kivénhedt, pityergő széplelkeket meg magasról lesajnáljuk!

Bár Györkös nagyon szeretné kikerülni a kérdést, és elterelni erről a figyelmet (majd jön ismét a lejárt lemez a galád árulókról, szektákról, meg miegyébről), de jegyezzük meg újra: Györkös István megszegte az esküjét!

Csipkerózsika eljárásról álmodott

Ahogy várható volt, felébredt álmából Csipkerózsika, hosszú hallgatás után megböffent a Hígfőd. Minő meglepetés, újat nem tudtak produkálni, feltették a régi lemezt. Az alig álcázott pitizéssel együtt, megbeszélhető sértődésekről, megvezetésről és régi emlékekről nosztalgiázva. Épp csak az újabb utolsó határidőt nem jelölték ki a "visszatérésre" - idézőjelben, mert akinek a helye megváltozott, az pont a bukott vezetés.

Időt nem pazarlunk arra, hogy az egyhangú agymenésekből bármire reagáljunk. A belső ellentéteinkről, társaságukra való vágyódásról, és mindenféle problémáinkról szóló álmodozásból sem akarunk felriasztani senkit, ennyi maradt nekik, legyenek ezzel boldogok!

Amiről viszont érdemes szólni, hogy miért jutottunk eszükbe újra? Hát nem a királyfi csókjától eszméltek fel! Valójában eddig is jelen voltunk mindennapi rémálmaikban, melyek csak fokozódnak helyzetük romlásával, és látható eredményeinkkel. Csak nem vagyunk hajlandóak szétszéledni, a történtek csak javítottak megítélésünkön, lehetőségeinken, az egységes Becsület Napja kezdeményezésünk eredményes volt, a Magyar Remény sikerrel elrajtolt, két hónap alatt kétszer értünk el országos sajtóvisszhangot. Míg a családi vállalkozás perifériára szorul, senki nem áll velük szóba, senkit nem érdekelnek, még a vágyott kommunista szövetség (amiért feláldoztak volna mindent) is befuccsolt, a válasz nélkül maradt emberek pedig kezdenek elszivárogni. Kudarcukat pedig kénytelenek voltak egy röhejes névváltással elismerni.

De a lényeg, miért kerül fel megint a lejárt lemez? Természetesen azért, mert enélkül élni nem tudnak, sorsuk alfája és omegája a történet. Ezért a kérdés nem is az, miért ásták elő a nyeletlen-fejetlen csatabárdot, hanem, hogy miért hallgattak eddig? Hát nem a higgadt bölcsességük miatt. Hanem azért, mert a becsület bajnokai feljelentést tettek ellenünk.

Év elején több helyről kaptunk erre vonatkozó információt. Az első figyelmeztetések csak arról szóltak, hogy valaki feljelentést tett több (vélt) vezetőnk ellen. Sok variáció nem volt. Vagy a családi vállalkozás tesz újabb tanúbizonyságot a gerinc teljes hiányáról (nem az első feljelentés lenne), vagy mondjuk a közreműködésünkkel leleplezett jobbikos körök - a Győrkös által kidobált (vélt) nevek alapján. (Követőik már csak utóbbi miatt is "büszkék lehetnek" gerinctelen, spicli vezetőjükre!)

Aztán egy beszélgetés során az öreg elszólta magát. Magából alaposan kivetkőzve, indulatosan közölte a miérteket firtatókkal, hogy "nem fog ám az írogatásban megállni a fellépés"! És hogy egyértelműbb legyen, micsoda tettre készek: "G-ért is hamarosan mennek a rendőrök!" De hát persze, ezt nem úgy értette, illetve nyilván csak mi találtuk ki!

Nem sokkal később pedig Posta Imre oldalán jelent meg egy információ, ami egyértelműen ugyanerről szólt. Bizony, Győrkös feljelentette az MNA-t és a Jövőnk.info-t!

Nem új eljárás ez a becsület lovagjai részéről. A szilvásváradi konferencia előtt az illetékes rendőrkapitányságnak írt levélben az MNA elhatárolódott a rendezvénytől, ami tudniillik szélsőséges... (Ezzel kapcsolatban Győrkös annak idején szintén elszólta magát - ráadásul írásban, ami a megfelelő helyen ismertetésre kerül majd!) A mozgalom vezetői (vélt) neveinek internetes teregetése a spicliportálon pedig csak nem is tagadható.

Ezért kussoltak hónapokig, hogy a várt eljárással idején ne legyen rajtuk a közfigyelem, ne legyen egyértelmű, hogy ők a ludasok. Lapultak, mint szar a fűben, és kárörvendve várták, hogy az AVH majd megoldja a problémájukat. A szeptemberi árulás után mást nem is vártunk tőlük. Az egyetlen kérdés, hogy a két szarházin kívül hányan tudtak még erről az akcióról?

Negyed év után kénytelenek voltak belátni, hogy az orvtámadás nem jött be! A mozgalom kezelése nemzetbiztonsági kérdés. A hatalom ha szükségét érzi, a megfigyelési információk alapján lép fel. Ha pedig ezek alapján nem érzi szükségét (mert információszerzésük folyamatos), akkor feljelentések miatt sem fog ugrálni. Ez a megítélés pedig az után sem változott, hogy a kétfő családi kapcsolatai által nyújtott hatalmi védőernyő a kirúgásukkal megszűnt. (Ezt egyelőre azért nem ismertetjük, mert nincs szándékunkban senkit megbuktatni. Bár igazából arra sincs ok, miért ne tegyük?)

No, de úgyis csak a kiebrudalás évfordulóin fogják feltenni a lejárt lemezt. A félévesen. És a hét hónaposon. Vagy a hat és felesen. Vagy a hat hónap és egy hetesen. Négy naponta... Három? Kettő! Naponta kétszer!!! Mert meg kell tudnia a világnak, hogy az MNA 1989-2012 a legigazibb, és aki nem támogatja a családi munkakerülést, bajtársi lenyúlást, kommunizmust,  csúsztatást, hazudozást, feljelentéseket és a tömény hülyeséget, az mind aljas áruló! (Kivéve a sértődötteket és megtévesztetteket, mert nekik még engedélyezve van, hogy beszopják ezeket!)

Hera

Stílus és mentalitás

Amilyen nagy vehemenciával kezdték az új esztendőt Hígfődön és társult gyarmatain, olyan hirtelen igyekeznek most behúzni a periszkópot. "A továbbiakban sem hanyagolhatjuk el a szakadárok elleni fellépést, de a hangsúly áthelyeződik az építkezésre." Magyarra fordítva: jobb lesz kussolni! Aligha a józan belátás beszél az öregből, de feltételezhetően elővette a fiacskáját, hogy ugyan mikre célozgatnak a fiúk? Bárhogy is, de igyekeznek eltűnni a balfenéken. Naná, hogy a balon...

Ugye, kellemetlen, ha az ellenfél visszaüt? Amikor kiderülhet, hogy a vádló a bűnös? Amikor rámutatnak, hogy gerenda van a szálkakereső szemében! Tanulságlevonás, befelé fordulás, számot vetés, önvizsgálat persze nincs. Csak sunyítás. Abban is biztosak lehetünk, hogy idő kérdése, mikor kezdődik újra a vonyítás. Mert a féltékenység nagy úr, és a bűnöket is leplezni kell, nehogy valaki gondolkodni kezdjen!

Az elmúlt napok posztjaiért mi kérünk elnézést! (Na, nem tőlük!) Ez nem a mi stílusunk, nincs ínyünkre ilyen eszközökkel játszani! Csupán ízelítőt adtunk nekik - a saját stílusukból. Volt is nagy felháborodás! Micsoda minősíthetetlen hangnemet engedünk meg, milyen alantas eszközökhöz nyúlunk! Nem tűnik fel, hogy a családi vállalkozás sajtója pontosan így dolgozik? (A különbség mindössze annyi, hogy a mocskolódó rágalmakkal szemben mi bizonyítani tudjuk állításainkat - még ha bt. vezérei megelőzőleg rögtön bizonyítékhamisításról beszélnek is.) Ha hasonló hangnemben kapnak választ, akkor pedig ők vannak felháborodva! Legyen ez tanulság: ha ti úgy, mi is úgy! És nem mi fogunk alul maradni!

Ezzel a témát, és ezt a stílust le is zárnánk. Nem rajtunk múlik, milyen módszerrel zúzzuk porrá a hazugságra épített családi légvárat! Térjünk át egy másik témára. Szintén ha te úgy, én is úgy alapon felvetettük, hogy a spicliskedésért cserébe mi is közzé tesszük a bt. néhány lelkes szekértolójának valódi nevét. A határidőként szabott egy hét letelt. Hogy milyen reakciók voltak a felvetésünkre, és milyenek nem, itt nem részletezzük. Mivel a fiúk nevüket adták már egy-két dologhoz, nyilván kellemetlenül érezték magukat az elmúlt napokban. Az ügyészség adott helyzetben nagyon örülne ennek a listának. Bajtársaink ellen már folynak eljárások, ahol jó eséllyel a bizonyítékok között szerepelnek majd a Hígfőd írásai. (Szégyellhetitek magatokat!)

Mondhatnánk azt, hogy tekintettel a korábbi közös munkára, nem tesszük ezt meg. Nem mondjuk, mert azt rég áthúztátok azzal, hogy ezt a nemtelen, hazug, spicliskedő mocskolódást támogatjátok, feltétel és erkölcsi aggály nélkül. Mondhatnánk, hogy nem tesszük ezt meg, mert a nemzetnek még szüksége lesz rátok. Lenne is, épp ezért szégyellhetitek magatokat, hogy a "2012-ben jön a nagy mifene" után beveszi a gyomrotok a "ráérünk újrakezdeni" szöveget. Főleg, hogy jól tisztában vagytok vele, hogy ezt a váltást bizony kiadós hazugsághalmaz kíséri. Csak pár példa: "a 'szakadárok' akartak pártot alapítani", "a 'szakadárok' a vezetés ellenében támadták a Jobbikot", "a 'szakadárok' karriert, pénzt reméltek", stb. Botond (aki pártszabályzatot írt Gy. I. utasítására), Tamás (aki egészen a választási sikerek latolgatásáig elment), Frici (aki az öreg Jobbik-ellenes írásait sajtó alá rendezte) - nem érzitek kellemetlenül magatokat, mikor a nyilvánvaló hazugságokat olvassátok, vagy épp teszitek közzé? Netán írjátok?!

Semmi gerinc nem maradt bennetek, mert ha a megvezetettek zöme nem is, de ti tisztában vagytok legalább néhány dologgal, ami nem illik bele a kétfő által összefércelt képbe. Ez minimum gondolkodásra kellene, hogy késztessen benneteket! Ezért semmiféle olyan mentőkörülményt nem tudunk felhozni, ami indokolttá tenné, hogy a kölcsönösség jegyében ne fedjük fel személyazonosságotokat!

Semmi nem tarthat minket vissza ettől a lépéstől - kivéve a mentalitásunk. Soha nem akarunk olyan szintre süllyedni, ahová ti kerültetek, gazdáitokkal együtt! Mert az ember maga a stílus! A mentalitás pedig az erkölcs fokmérője.

Maradunk, akik voltunk!

Hera

Csúsztatás sunyiban

Úgy tűnik, óvatosabbra vették a figurát odaát, inkább már sunyiban terjesztgetik a csúsztatásaikat. A nem létező "aktivista hálózat" közösségi oldalán megy az észosztás. Január 5-én ismét megpörgették a szektás lemezt, a végére újdonságként bebiggyesztve a napi csúsztatást.

A linkelt cikket egyébként a "szakadárok" egyike küldte körbe anno. A téma rövidre zárásához elég idézni ifj. Gy. István akkori válaszát:

Várjatok! Most szólt anyu, emlékszik az esetre, ez nem az a Júlia!

Komment nem kell.

Istvánka és a kakis alsónemű

Rituális tánc

Tombol a gyűlölet Hígfődön és társult gyarmatain. Már napi szinten teszik tanúbizonyságát tehetetlenségüknek, újra és újra pörgetve ugyanazt a lejárt lemezt, egyre mélyebbre és mélyebbre süllyedve saját piszkukba. Zsivalyognak, visítanak, fröcsögnek, köpködnek és átkozódnak. Primitív vadak rituális táncát láthatjuk, akik körbe-körbe szaladgálnak a tűz körül, a legyőzni vágyott vadak nevét rikoltozva, abban reménykedve, hogy elnyerhetik annak erejét. Csak a helyzet némileg fordított, Hígfőd vademberei saját negatív tulajdonságaikat akarják átruházni a rettegett vadakra.

A nagy ugrabugrálásban a levegő persze egyre fogy, a világ megfordul velük, mígnem aléltan a földre rogynak. A bátorság már elszállt, immár a harci rikoltozást is más szájába adják. Ugyan, honnan álmodta volna össze szegény Era azt az "információhalmazt", amit megpróbált cikké varázsolni? Bizony, ezt a letűnő öreg helyébe emelkedő alvezér már nem merte saját kezűleg jegyezni, mert röhejes lett volna a tükör - és időben intést kapott, hogy bizonyos határokra figyeljen, mert könnyen lehet belőle elvált ember!

A Jövőnk adminjának, kinek feltételezett nevét újra és újra bedobják (visszataszító módon igyekezve a hatóságokat ráuszítani a megnevezettekre), gusztustalan lejáratási kísérlete azért csak alulmúlja azt, aminél mindig azt hisszük, nincs lejjebb. De már semmin nem lepődünk meg. (Legfeljebb azon, hogy általunk igazaknak vélt emberek törik a saját gerincüket, a nevüket adva a primitív rituáléhoz.) Azt is tudjuk, hogy újabb bajtársunk fog sorra kerülni, elvált nővel való együttélés "vádjával". Persze az előző produkcióból megismert ferdítésekkel tálalva. Rajta hát, nagyjából ez lesz az utolsó muníció! És már úgyis mindegy, mert azt a határt itt átléptétek ifj. Győrkös Era írásával, amit válasz nélkül lehetne hagyni. Pistike, kezd el Marcsinak adagolni, hogy amik a közeljövőben napvilágot fognak látni, azok mind a démonoktól jönnek, és te hó tiszta ártatlanság vagy! (Tőle - és a gyerekektől - pedig mi kérünk elnézést, őszintén! De sok választásunk már nem maradt, mindennek megvan a határa!)

Gyakorlatilag egy szót sem kellene írnunk, csak tudatosítani, hogy az Erával leíratott produktum nem más, mint egy görbe tükör. Csak néhány pontot fussunk át - mert több energiát nem érdemel, magyarázkodni pedig majd másnak kell.

Lássuk:

- Ideggyengeség: Hígfőd hűbérései ugyan kérdezzék már meg, egész pontosan ki töltött több alkalommal hónapokat szanatóriumban, pontosan ideggyengeség diagnózisával? Nem szégyen, ha beteg, akkor beteg! De a hülye legalább ne hülyézzen!

- Sikkasztás: Azon túl, hogy a portál fennmaradását annak adminja sokszor saját zsebből biztosította, nem árt tudni, hogy a számlára befolyt összes támogatás összege az évek alatt nem volt annyi, mint a saját bűneit rituálisan másokra ordító hősünk (aki a mai napig százezrekkel tartozik a csoportoknak - vagy az összes, 10-15 évet szolgált MNA-csoport hazudik) egyhavi apanázsa!

- Magánélet: Ajajajj! - De jó lett volna hallgatni! Viszonylag köztudott tény, hogy hősünk a várandós felesége mellett kefélt félre. Azt már kevesebben tudják, hogy bajtársai párjait sem tekintette tabunak. Mivel az öreg Győrkös, és a (szent) Istvánt védő elméleti (ám az igazság gyakorlati felismerésében megbukó) vallási ember szerint két tanú vallomása szükséges, hogy megálljon a vád (bár az anyagi vád esetén a tucatnyi vezető vallomása is le volt söpörve), ezért ezt jegyzőkönyvekkel fogjuk bizonyítani. A teljes anyag összeállítása időbe fog telni, egy szép szőke lány után például Angliába kell menni. Mi kérünk elnézést! De azt hiszem, az anyagi szennyes kimosása után (aminek a mozgalom volt az ára) megint lesz mit magyarázni apucinak!

- Okkultizmus: A felhánytorgatott téma valóságtartalma máshol ismertetve lesz. Addig viszont két gyűlölet-rituálé között nem ártana megkérdezni a törzsi vezetőket, miért nevezte az öreg a szóban forgó látót Fehér Asszonynak, akihez el kell menni a vezetőknek? Miért jött ki tőle sírva és összeomolva az idegerős alvezér, és miért hordta a tőle kapott rózsafüzért? Továbbá, számoljunk már el végre azzal, hogy a mantrázott 2012-es dátumot egy jóstól kapta az öreg! Méghozzá magabiztosan február végét jelentve ki a vezetőknek! Hahó! 2013 van!

Száz szónak is egy a vége: hallgattál volna, nem lennél szarban! A segédmunkások pedig, ha nem adják a nevüket a mindent (majdnem mindent, mert hamarosan ki fog derülni, hogy már ennél is mélyebbre süllyedtek) alulmúló fröcsögéshez, egyszer még kiegyenesíthették volna hajlott gerincüket, ami azonban most eltörött. Mert aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul! És főleg ne köpködjék azokat, akik őszinte barátként tekintettek rájuk!

Azt pedig, hogy valaki - számára cseppet sem vágyott - külföldi munkát vállal (mellesleg igazmondó szent Istvánnal egyeztetve, sőt az ő kifejezett szorgalmazásával!), azért, hogy eltarthassa a családját, úgy tálalni, hogy "faképnél hagyta" a családot... Sikerült alulmúlni a legutolsó bulvársajtó módszereit is, szégyent hozva a Szabad Riport nevére! A hivatásuknak tekintett oknyomozásról már nem is beszélve, mert ezidáig elfelejtették megkérdezni a másik felet... Ezzel ki is faragták az oldal fejfáját, mely teljesen hitelét vesztette. R.I.P.!

Ahhoz képest, hogy lépten-nyomon hangoztatta a törzsvezetés, hogy "betartja a politika írott és íratlan játékszabályait", és az idézett cikkben is volt bőr a képen leírni, hogy "nem kenyerünk mások szennyesének teregetése", sikerült jó mélyre süllyedni a bőnyi ganéjban! Gratulálunk! Így tovább, lassan csak belefulladtok!

Semmi baj, ha ti úgy... A segédmunkások (kezdetnek 3-4 ember) személyazonossága érdemi ellenvetés híján négy nap múlva nyilvánosságra kerül, Pistike esetleg válóper elé néz, az öreget meg felőrlik a körülmények. A Szabad Riportot illetőleg a rovatuk eltűnik a megújuló Jövőnkről (nem azért, mert ezt óhajtották, hanem mert méltatlanok rá). Számukra mást nem tartogatunk, mert nekik a legnagyobb büntetés lesz, mikor rájönnek, hogy tévedtek.

Vademberek! Hiányzott ez nektek?

Hera